Szent Gyögy napja, április 24. 

Az 1500-as évektől ered az a népi hiedelem, hogy április 24-én a boszorkányok szabadon garázdálkodhatnak. Azért, hogy távol tartsák őket, tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra. A hiedelem szerint ennek a napnak a hajnalán mentek harmatot szedni a szellemek, méghozzá lepedővel.

Ma van Szent György ünnepe

A katonák és földművelők védőszentje egy keresztény katona és vértanú volt. A néphit Szent György napjától számította a valódi tavasz kezdetét. Erre utal az egyik ismertebb gyermekdal is:

" Süss föl nap,
Szent György nap!
Kert alatt a kislibáim
Megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged,
Adjon isten jó meleget! "

Ki volt Szent György?

Szent György 275-től 202-ig élt és előkelő családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett, vagyis római katona lett és magas rangot ért el. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Így lett György keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.

Nem véletlen ezen a napon alapította Károly Róbert a Szent György lovagrendet

1326. április 24-én a magyar lovagok, az ország és a lovagi erények védelmére alapította a Szent György lovagrendet I. Károly (Károly Róbert), aki egyébként a királyság pénzügyeit is teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki.

802 éves lett az Aranybulla

II. András 1222. április 24-én adta ki az Aranybullát. Ő volt egyébként az első magyar király, aki koronázási esküt tett. Az Aranybulla függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. 1231-ben aztán II. András megújította az Aranybullát, ami a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében.

Sárkányölő Szent György a római seregek magas rangú tisztje volt, aki a legenda szerint legyőzött egy tavi sárkányt. A hőstett ellenére a keresztény Györgyöt hite miatt üldözni kezdték, végül i.sz. 300 körül vértanúhalált halt. 1373-ban Prágában szobrot emeltek tiszteletére, amelynek több másolata is ismert.

Néphagyományok

A népi hagyományban azonban mégsem ez a legenda kötődik az Szent György napi népszokásokhoz, hanem a rómaiak Parilia ünnepe, amelyet pásztorünnepnek nevezünk. Szent György napja környékén szegődtek el a pásztorok a gazdákhoz és álltak szolgálatukban egészen szeptember végéig, Szent-Mihály napjáig.

Nyáj kihajtás

A pásztorok kitakarították az istállót, majd megfüstölték magukat és az állatokat is, hogy a gonosz erők és boszorkányok rontását elkerüljék, ugyanis ezen a nap a mágikus erők, boszorkányok napja is egyben. Ezután hagyomány szerint zöld leveles ággal kihajtották a jószágot a legelőre – az évben első alkalommal.
Egyes vidékeken a füstölés mellett még a tűzön is áthajtották az állatokat a rontás elkerülése miatt.

Harmatszedés

A népi hiedelem szerinti állattartás fontos része volt a Szent György éjszakája utáni hajnalon a „harmatszedés„. Egy puha, bőségesen nedvszívó ruhadarabbal végig simították a harmatos füvet, majd azt kifacsarták az abrakra, állateledelre, de az is előfordult, hogy a harmatos füvet rakták a tehén elé, hogy bőséges tejet adjon. Volt, aki kenyérsütéskor a tésztába cseppentett pár csepp harmatot, hogy szebb és táplálóbb legyen a kenyér.

Füstölés

A füstölés is jót tett a gonosz ellen. A Hortobágyon úgy vélték, hogy ha a füstöléstől nem bóklászik el az állat, akkor elhárul róla a rontás. A boszorkányok ellen sok helyen kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket, hogy ne rontsák el a tejhasznot.

Tejbemérés

Kalotaszegen jellegzetes pásztorszokás a tejbemérés. Így jósolták meg a gazdák a várható tejmennyiséget – attól függően, hogy kinek mennyit sikerült aznap lefejnie. A minél több tejet azzal kívánták elérni, hogy leöntötték vízzel a juhokat, a juhászokat és a lányokat.

Varjak

A varjúkat is figyelni kellett, hiszen úgy vélték, ha György napján “a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás”.

Kígyók, békák

Mágikus ereje volt a Szent György napon fogott kígyónak és gyíknak is, amelyeknek elsősorban a torokfájást, torokgyulladást és torokgyíkot gyógyító csodálatos hatást tulajdonítottak.

A természet megszólal

Turán úgy gondolták, hogy ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik dörgés, abból az irányból várható egész évben az eső. Jászdózsán az aznapi eső bő termést jelent.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Ezen a napon kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Házimunka

Ha ezen a napon kiszellőztetnék az ágyneműt a Gyimes-völgyben, akkor égzengés következve. Berettyóújfaluban viszont elpusztulnának a jószágok.

Tapsonyban úgy hitték, tilos varrni, mert aki ezt megteszi, másnapra megvakul.

Gonoszjáró napok

Az európai néphitben a gonoszjárás két fő dátuma a karácsony körüli és május elseje körüli időszak. Az első fő időszakon belül azonban Európa különböző tájain más és más kiemelkedő jeles napokat találunk. Ilyenek lehetnek Borbála, Miklós napja, Luca napja, a Lucától karácsonyig terjedő tizenkét nap vagy a karácsonytól vízkeresztig tartó tizenkét nap. A tavaszi periódus fő dátuma május elseje, de a boszorkányok és a visszajáró halottak megjelenése is fűződhet Szent György naphoz (április 24.) és pünkösdhöz, illetőleg a keleti szlávoknál a pünkösd előtti (vagy utáni) csütörtökhöz is, ezenkívül Szent Iván napjához. (A magyar boszorkányperek XVIII. századi tanúvallomásai is utalnak néha a Szent Iván nap szerepére.) – Egy 1728–29-es szegedi boszorkányper vádlottja így mondotta tanúvallomásában: „Szt Luca asszony napján, Karácsony és Szent György napján legtöbb bűbájosságot szoktak végben vinni, Szt György napján pedig még többet.” Húshagyó kedd is szerepelhet mint boszorkányos nap.

A tavaszi Szent György nap magyar szokásanyagában alakoskodást nem találunk: a szomszédos népeknél azonban, a szlovéneknél, románoknál ezen a napon járnak a „zöld Györgyöt” megszemélyesítő, lombokba öltözött, esővel locsolt gyermekalakoskodók.* Színjátékszerű formát ölt néha a György napi nyájkihajtás az oroszoknál. Bogatyrev könyve után idézzük: „A szmolenszki kormányzóság néhány körzetében figyelemreméltó népszokást őriznek meg mindmáig. Szent György napján, szertartásos módon ünnepélyesen hajtják ki a nyájat a tavaszi legelőre. A háziasszonyok szalonnával és tojással ajándékozzák meg ezúttal a pásztorokat. A szalonnából és tojásból ízletes ételt, úgynevezett 'jajecsnyicét' készítenek a pásztorok. Amikor a jajecsnyice elkészül, a vezér-pásztor maga köré gyűjti segítőtársait és szerepeket oszt ki rájuk. Az egyik 'nyúl' lesz, a másik 'vak', a harmadik 'béna', a negyedik 'vár', az ötödik pedig a 'vályú' szerepét kapja. A szereplők egymástól bizonyos távolságra állva körülveszik a nyájat és a vezér pásztor az elkészített jajecsnyicével elkezdi körútját.

Szent György nap a magyar boszorkányhitben kiemelkedő szerepet játszik. A Komáromy által összegyűjtött boszorkányperekben fontos jeles nap, melyre sok hivatkozás történik, s az adatok szinte az egész magyar nyelvterületet felölelik. A tanúvallomások gyakran hivatkoznak a Szent György napra vagy ennek előestéjére: 1584-ben a harmatszedést említik a kolozsvári boszorkányok. Egy 1709-es, Szatmárnémetiből származó adat szerint ilyenkor a füvek megszólalnak; 1758-ban Győr megyében említik, hogy a boszorkányok ilyenkor elveszik a tehén hasznát. 1756-ban Aradon. 1731-ben a Pest megyei boszorkányok vallják, hogy a Szent Györgykor láncon át hajtott marhának nem eshet baja.A szegedi boszorkányok Szent Györgykor az esőt és a halált is eladták.

A boszorkányoknak e nappal való kapcsolata késztette nyilván Diószegi K. Istvánt, a híres prédikátort is arra, hogy a György napra szóló prédikációhoz ezt válassza textusnak: „Nem akarom, hogy az ördögnek közösi legyetek.” Szól a boszorkányokról, a „büjös bájosokról”, szemfényvesztőkről, halottaktul tudakozókról, jövendő nézőkről. Itt említi ő is a György napot: „A büjös bájosok, a' kik a' büjös beszédnek természeteken fellyül való erőt tulajdonítanak és büjöléssel a' Sárkányokat likakbul ki-híják, az ágast tojtattyák, fejik, a tikokat megbüjölik, hogy sokat tojanak, a' teheneket, hogy vajasak legyenek, sokan György nap éjelen nem-is alusznak.”

Szőlő jövésének könyve

Közel 300 éves hagyomány Kőszegen, hogy berajzolják ilyenkor a szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésének könyvébe. A hagyomány szerint a helyi gazdák Szent György napján mutatták be a város elöljáróinak a szőlőhajtásokat, a hajtások fejlettségéből lehetett következtetni a várható termésre. Megfigyeléseiket 1740 óta rajzolják be a Szőlő Jövésének Könyvébe. Ez a hagyomány 2013-ban felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, majd a Magyar Értéktárba is bekerült.

Mai kor

A mai modern korban Szent György napja a természet megújulásának és az újrakezdésnek az ünnepe. Az emberek ilyenkor virágokat ültetnek, és az otthonukat is feldíszítik. Az ünnep a remény és az új kezdetek ünnepe is, hiszen a tavasz mindig új lehetőségeket hoz magával.